Életgyakorlatok 23. – Nem szokványos hála-gyakorlat az immunrendszerért, boldogságért és kapcsolataid javításáért

Életgyakorlatok 23. – Nem szokványos hála-gyakorlat az immunrendszerért, boldogságért és kapcsolataid javításáért

A hetem legmókásabb élménye volt egy tudományos előadás volt, ahol a hála gyakorlásának pozitív élettani hatásairól volt szó. Kísérletekből kiderült ugyanis, hogy a hálával kapcsolatos agyterületek – melyek aktivitása számos kimutatható pozitív hatást generál a szervezetben- nem olyankor aktívak igazán, amikor mi hálálkodunk valakinek valamiért, hanem amikor nekünk hálálkodnak mások 😊.  Amikor mi magunk fejezünk hálát (szóba, írásban gondolatban),  olyankor is aktív, de lényegesen kisebb mértékben. Hiába, emberek vagyunk, na!

Ugye ilyen formában kihasználni a hála-gyakorlás jótékony hatásait elég körülményes lenne, de akkor mi az a módszer, ami hatékony és egyben kivitelezhető is?

Először is nézzük, melyek a hála-gyakorlatnak azok a hosszan tartó pozitív hatásai, amelyeket még tudományos kísérletek is alátámasztottak:

  • Gyulladáscsökkentő (A gyulladást keltő fehérjék termelését csökkenti-  TNF-alfa, IL-6 citokin vizsgálatok https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S088915912100177X?via%3Dihub)
  • Relaxációt segíti, csökkenti a félelmet, szorongást, idegességet
  • Jótékony hatású a szívre és érrendszerre
  • Javítja az általános lelki közérzetünket, örömérzetre való képességünket
  • Fejleszti a szociális készségeket, mások megértésének képességét (az agy anterior cinguláris kéreg részében hoz létre változást)
  • Trauma feldolgozásban szerepe van
  • Erősíti az emberi kapcsolatainkat (oxytocin termelés  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4249462/)

Tehát ha nem akarod üldözni a környezetedet, hogy mondják el minden nap, miért hálásak Neked, akkor van egy olyan módszer, ami az emberi agy azon képességén alapszik, amit talán a legegyszerűbben a mások helyzetébe, nézőpontjába való belehelyezkedés képességének nevezhetnénk. A másik fontos eleme, hogy az agy a „történeteken” keresztül érkező információkat képes a leghatékonyabban feldolgozni.

Az ehhez tartozó kísérletben az alanyok olyan népírtást túlélő emberek történeteit hallgatták meg, amelyekben közös volt, hogy az életüket megmentő segítséget kaptak valakitől vagy valakiktől.  (https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2015.01491/fullA feladat az volt, hogy az alanyok próbálják beleképzelni magukat az elbeszélő szerepébe, amikor segítséget kaptak. Mindeközben mérték adott agyterületek aktivitását. Összehasonlítva más olyan vizsgálatokkal, melyek inkább a hála kifejezésére vonatkoztak (tehát amikor listát írsz, miért vagy hálás vagy szóban kifejezed), itt sokkal erőteljesebb változásokat tapasztaltak. Valamiért a történetbe ágyazottság és a beleképzelés, azonosulás -úgy látszik- jobban működik. És talán az is szempont, hogy  kivesszük a képből az önbecsapás lehetőségét. Vagyis annak a kockázatát, hogy bár próbálok hálát érezni bizonyos dolgokért, de lelki alkati adottságok vagy személyes múltbéli tapasztalatok miatt ez valójában nem tud igazán őszinte lenni. A hála érzetének ilyen formában történő kontextusba helyezése viszont nagyon is erőteljes hatásúnak bizonyul.

A fentiek alapján Andrew Huberman professzor  gyűjtötte össze a fellelhető szakirodalomból azokat az elemeket, amelyekből egy önálló hála-gyakorlatot összeállíthatsz magadnak. 

https://www.youtube.com/watch?v=KVjfFN89qvQ&t=743s

Ennek lépései:

  1. Keress egy valódi történetet (internetről, könyvből, interjúból stb.), amelyben a segítségnyújtás-hála megjelenik, és számodra eléggé erőteljesnek bizonyul, bele tudsz helyezkedni a segítséget kapó személy szerepébe, őszintén át tudod érezni a történet jelentőségét. Vagy idézz fel egy olyan emléket, amikor Neked volt hálás valaki.
  2. Készíts belőle egy mini-jegyzetet három ponttal:
    • Mi volt az alaphelyzet, probléma, szenvedés tárgya a szituációban
    • Mi volt a megoldás, ami a segítségen keresztül érkezett
    • Hogyan hat/hatott rád érzelmileg a történet
  3. Ezt a történetet és a jegyzetedet minden nap idézd föl magadban legalább 6 héten át egy 1-5 perces, rövid relaxációval összekötött gyakorlat keretében. (Relaxációnak elegendő lehet a test tudatos ellazítása, légzés figyelés, a lényeg, hogy kicsit elcsendesedj.)

A fenti „hála-rutint” a napi meditációd részeként is végezheted.

Ez a manapság nagyon alaposan és széleskörűen vizsgált témakör a jóga irodalomban mindig is benne volt a spirituális gyakorlatok között; a hatásait tapasztalatból ismerték, de vizsgálni modern eszközök híján nem tudták. A jelentősége ráadásul nem csak  a fent felsorolt pozitív hatásokban áll, hanem abban is, hogy konkrétan képes változást előidézni az agyban és hosszútávon a személyiség pozitív változását is eredményezi.

További források: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4927423/

Kezdőkép: pixabay

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .