Pajzsmirigy blog 3. rész- Kijöttem az orvostól, hogyan tovább?

Ha megállapítják esetedben az autoimmun betegséget és az alulműködést, melynek ráadásul tünetei is vannak, akkor az orvos pajzsmirigy hormon pótlását fogja előírni. Ez hazánkban egyelőre levotiroxin nátriumot, vagyis a T4 hormont jelenti (Letrox, Syntroxine, Euthyrox stb.), más országokban már lehetőség van kombinált T4-T3 pótlásra, ami főleg azoknak jelent óriási segítséget, akiknél a T4-ből T3 átalakulás akadályozott (pl. túl magas reverz T3 érték miatt).

A jól beállított gyógyszer alapvető fontosságú, minden más előtt. A megfelelő beállítást  kontroll labor értékekkel és a tünetek javulásával lehet ellenőrizni. Mivel legtöbben akkor jutunk el orvoshoz, amikor már az alulműködés bekövetkezett, nehéz megmondani, hogy a referencia tartományon belül hol volt a mi ideális eredeti értékünk. Van, akinek a T4 szempontjából a felső harmadban, van, akinek az alsó határon valahol. Így az értékek beállításánál előfordulhat, hogy esetleg kevésnek bizonyul, ha csak épp benne vagyunk alulról a referencia tartományban. 

Van, hogy csak a TSH értéket nézik kontrollként (ez bizonyos esetekben elég is lehet), de a TSH csak azt mutatja, mennyi pajzsmirigy stimuláló hormon termelődik az agyalapi mirigyben, nem mutatja az effektív, a stimuláció hatására ténylegesen megtermelt pajzsmirigy hormonok (fT4, fT3) szintjét. Így ez sok esetben kevés információ. Sőt lehet félrevezető is, ahogyan az előző fejezetben írtam épp a saját példámon,  az egyidejűleg fennálló centrális hypothyreosis esetében, amely az agyalapi mirigy TSH termelő lebenyének (adenohipofízis) diszfunkciója, alulműködése. A centrális hypothyreosist okát szintén nem lehet tudni, de feltételezik, hogy kapcsolódhat az autoimmun betegséghez, de más (pl. veleszületett vagy hormonális, vagy akár traumatikus) tényezőkhöz is.

A fentiek miatt volt olyan leletem, amin gyakorlatilag nulla volt a TSH értéke és emellett referencia tartomány alatt volt a T4 és T3 szintje is. „Normál” esetben az alacsony T4-T3 értékhez magas TSH szint tartozik, mert alulműködés esetén a csökkenő pajzsmirigyhormon szintet érzékeli a szervezet és ezért több stimuláló hormont (TSH-t) bocsájt ki. Ezzel próbálja „kipréselni” a pajzsmirigyből a szükséges hormonszintet. Mivel az autoimmun folyamatok miatt a pajzsmirigy szövete pusztul, így viszont hiába a stimuláció fokozása, előbb-utóbb nem tud így sem elegendő hormon termelődni.

Ha a te laboreredményeid is hasonló ellentmondásokat mutatnak, itt további vizsgálatok válhatnak szükségessé (pl. sella MR), ugyanis a szimpla adenohipofízis alulműködés helyett előfordulhatnak más jellegű eltérések is az agy ezen területén. Lehetséges pl. szomszédos lebeny szövetburjánzása, ami elnyomhatja az adenohipofízis bizonyos területeinek működését. Ezt előre jelezhetik az agyalapi mirigy teljes hormonképének  normálistól eltérő laborértékei is.

Természetesen ezen vizsgálatokat nem neked kell kitalálni, hanem az orvos fogja megállapítani, szükséges-e vagy sem. Legalábbis ideális esetben, ugyanis az én esetemben magamtól kellett rájönnöm, majd saját költségen elvégeztetni az ehhez szükséges vizsgálatokat, mert – hogy is mondjam diplomatikusan- valószínűleg nem a legkompetensebb szakembereket találtam meg. A számukra értékelhetetlen laboreredmények miatt sokáig kezeletlen volt a betegségem, és fokozatosan súlyosbodtak a tüneteim (magamhoz képest gyors hízás, hajhullás, vizesedés, kóros fáradékonyság, bélpanaszok, a pulzusom nyugalmi helyzetben épphogy elérte a 40-et, emiatt gyakorlatilag a napok felét végigaludtam).

Tegyük fel, hogy sikerült jól beállítani a gyógyszered. (Egyértelműen csökkent T4 és T3 esetén nem javaslom a “majd megoldom gyógyszer nélkül” ezobio hozzáállást, mert a hormon tartós hiánya komolyabb egészségügyi következményekkel is járhat). Ahogyan cikksorozat elején is írtam, egy ember egy történet, így a további életmódhoz kapcsolódó változtatások esetében is fontos, hogy egyrészt milyen diagnózissal és útravalóval távoztál az orvostól, másrészt,  hogy ezek után kitapasztald, neked mi működik. Ha felmerül társbetegség gyanúja, például mellékvese diszfunkció vagy cöliákia, ott például egészen más protokoll válhat szükségessé, mint mondjuk egy “sima” hashimotonál. 

Táplálkozás

Az esetemben – már a teljes diagnózis ismeretében- javasoltak gluténérzékenyégi vizsgálatot (ezt főleg az emésztőrendszeri panaszok változatlansága miatt), ahol a szerológia pozitív lett, a bélbiopszia viszont negatív, így ott azzal engedtek utamra, hogy bár a laborértékek kórjelzők, egyelőre egyek nyugodtan glutént, legfeljebb időszakonként vissza kéne jönnöm tükrözésre, megnézni, hogy pusztulnak-e már a bélbolyhaim. Ennek kapcsán én úgy döntöttem, hogy ezt inkább nem várnám meg, különös tekintettel arra, hogy eléggé rosszul viselem- a dupla adag mélykábító szer mellett is  tökéletesen éberen töltött- szájon át végzett vékonybél tükrözést. 

Elhagytam a glutént, ami akkor javulást hozott az emésztőrendszeri panaszaimban, mely panaszok mindig visszatértek, amikor besokalltam vagy gyanakodni kezdtem a gluténmentes étrend indokoltságára és emiatt felhagytam vele.

A tejfehérje elhagyását egyértelműen javasolta az orvos- gyulladást fokozó tulajdonságai miatt-, így az egyértelműbb döntés volt. Mivel a szezonális allergiám is jelentősen mérséklődött a tejtermékek elhagyásával (és felerősödött, amikor újra kísérleteztem a tejfehérjék visszaemelésével), így ez is kapott egy pipát.

Folytköv.

#pajzsmirigyblog

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.